Divat gyógytornára hordani a kisbabánkat?

 „Bezzeg a mi időnkben nem bonyolították túl a dolgokat az anyukák és minden gyerek felnőtt valahogy” – érvelnek sokan. Kíváncsiak voltunk, hogy egy kisbabákkal-kisgyermekekkel is foglalkozó gyógytornásznak mi a véleménye erről a megosztó kérdésről, így megkerestük Szűcs-Balázs Zsuzsanna gyógytornászt és beszélgettünk vele arról, hogy kik azok az egészséges kisbabák, akiknek apróbb korrekciók miatt mégis szükségük lehet mozgásfejlesztésre, gyógytornára.

Neked mi a véleményed erről a megosztó kérdésről, valóban csak úri hóbort manapság az alapvetően egészséges kisbabákat mozgásfejlesztésre, gyógytornára vinni?

Valóban két nagy táborra osztja a szülők és nagyszülők társadalmát ez a kérdés. Nem lehet és nem is szabad összehasonlítani az előző generációkkal a mostani szülők egészséghez és betegséghez való hozzáállását. A tudomány olyan mértékben fejlődik, amilyen mértékben a társadalmi és kulturális szokások nem tudnak lépést tartani. A fejlődés robbanásszerű az orvostudományban is, így a neurológia, ortopédia, gyerekgyógyászat területén is. Ezek az eredmények pedig széles körben elérhetőek, laikusok számára is. Kikerülhetetlen a digitalizáció hatása, az informatika világméretű terjedése és fejlődése. Mindennapos ma már, hogy a szülők a netről mindennek utána olvasnak, rendkívül tájékozottak bizonyos területeken, és ezért a legtöbb esetben túl aggódóvá is válnak.  Sokszor latin kifejezésekkel keresnek meg, saját maguk által felállított diagnózisokkal. Ilyenkor fontos tudniuk, hogy ez nem az ő kompetenciájuk. Ha bármilyen gyanújelük van, ne házilag oldják meg a problémát, forduljanak orvoshoz, gyógytornászhoz, védőnőhöz, mindenképpen hozzáértő szakemberhez.

Az érem másik oldala, hogy nagyon hasznos sokszor, hogy a szülők sokkal hamarabb jeleznek, ha gond van. Észreveszik sokszor a gyanújeleket, a gyerekorvossal bátrabban konzultálnak, hamarabb megszületik a valós diagnózis, elkezdhetjük időben a terápiát. Ez nagyon fontos, mert csecsemőként hetek alatt sikerül behozni a lemaradásokat, szemben a nagycsoportban az iskolaérettségi vizsgálatkor született diagnózisokat követő évekig tartó terápiákkal.

Mindeközben a legtöbb esetben hátország nélkül élik a mindennapokat a mai szülők, azaz nagyszülők, nagycsaládi háttér nélkül. Ez vagy az ő direkt választásuk, mert elavultnak tartják a nagyszülők nevelési módszereit, vagy egyszerűen nincs fizikailag elérhető nagyszülő, nagynéni, rokon. Ezek mind kimerültté, még inkább aggódóvá teszik az egyedül, segítség nélkül lévő anyát. Ilyenkor természetes, hogy az újdonsült szülő a legkisebb tünetet is hatalmasnak tartja. Nálunk Dömsödön egy remek kezdeményezés a Gyerekház, ahol az anyukák a gyermekükkel együtt a hét bármelyik hétköznapján megoszthatják egymással a gondjaikat, örömeiket, pszichológus segíti és várja őket, engem is bátran megkereshetnek, ha kérdésük van.

Az én meglátásom szerint nagyon sok érték van a nagyszülők, dédik gyakorlatában, amiket ha a mai tudásunkkal kiegészítünk, nagy kinccsé válnának. A népi játékok, mondókák, ritmizálások, énekek nem pusztán a legegyszerűbb időtöltés a gyermekünkkel, hanem a kultúra átadása. A gyermekeknek nem kell zenélő-villogó csodalabda, pihenőszék, ami rezeg, hanem le kell őket tenni a földre, le kell melléjük hasalni, ülni és énekelni, mondókázni kell velük, höcögtetni kell őket az ölünkben, szemükbe nézve,össze-összenevetve.

Milyen apróbb mozgásgondokkal, apróbb tünetekkel forduljunk gyógytornászhoz, felsorolnád ezeket útmutatásul az anyukáknak?

A legfontosabb, hogy mihamarabb felfedezzük, ha gond van, ezért a leggyakoribb kora gyermekkori eltéréseket sorolnám fel.

 

  • Mindenképpen jel, ha a gyermek születésétől fogva tartja a fejét, törzsét, kifeszít
  • Jel az is, ha az újszülött végtagjai feszesek, nyújtottak
  • Ha a baba nem tud jól szopni, nehezen szív
  • Később, ha három hónaposan sem emeli a fejét hason fekve, fejét nem tudja tartani
  • Ha nem tud átfordulni, vagy csak kifejezetten az egyik oldalra fordul
  • Ha „repülőzik”- hason mind a négy végtagját és fejét is emeli
  • Ha nem használja a kezét, tárgyakat nem fog, arca elé nem emeli őket két kézzel
  • Ha nem kúszik szimmetrikusan, csak az egyik oldalával húz és tol
  • Ha mászás során ökölre támaszkodik, ujjait nem nyújtja
  • Ha mászás során nem a térdét, csak lábujjait használja
  • Ha mászás helyett ülve, a lábával húzza magát, csúszva
  • Ha valamelyik mozgásfejlődési állomás kimarad
  • Ha járás során esik és sokat sérül
  • Ha a beszéde nem indul

Mindenképpen fontos a megfelelő diagnózis, én is ez alapján dolgozom terapeutaként, ezért nagyon fontos, hogy orvoshoz is forduljanak a szülők.

Miért fontos minél előbb elkezdeni a mozgásfejlesztést?

Az ember születése előtt már mozgásból szerez tapasztalatokat az anyaméhben. A születéskor lezajló reflexes mozgások az idegrendszer érési folyamatait katalizálják, és innentől kezdve a mozgások által tanul meg mindent a gyermek. A test felveszi az információkat, és kifejez. Minden mozgásélmény tapasztalattá válik, a tapasztalás tanulás által ismeretté válik, majd készséggé. Később ezekre az alapokra épül majd minden kognitív tanulási folyamat is, így például a beszéd, olvasás, írás, számolás is.  Ez azt jelenti, hogy pl. gond van a kúszással-mászással, akkor többek között a fókuszálással is gond lehet a későbbiekben, vagy például az olvasással is. Sokkal egyszerűbb a maga idejében megalapozni ezeknek a készségeknek, mintsem később korrigálni, sok-sok kudarcélménnyel már a gyermek tarsolyában.

Mikortól ajánlott elkezdeni, illetve megnézetni a kisbabánkat gyógytornásszal?

Ha a szülő egy kicsit is úgy érzi, valami nincs rendben a gyermekével, halogatás nélkül keresse fel a gyógytornászt vagy gyermekorvost, aki szükség esetén fejlődésneurológiára, ortopédiára, egyéb szakrendelésekre utalja be a gyermeket. Ne üljön senki az aggodalmain, és ne gondolja, hogy a gyermeke egyszerűen majd kinövi, vagy, hogy ő biztosan túlaggódik. Mindig jobb egy negatív lelet, mint egy késői diagnózis.

Milyen következménye lehet, ha kimaradnak mozgásformák, ha túl korán vagy későn kezd el valamilyen mozgást egy kisgyermek?

Minden gyermek egyéni tempóban fejlődik. Még a testvérek is más-más ütemben fejlődnek. Van egy aránylag széles tartomány, amin belül normálisnak tekinthető a mozgásfejlődés, ezért nem érdemes nézegetni a szomszéd gyerekét, hogy nini, ő már mászik, ül, stb. Körülbelül 6-8 éves korra tehető az az időpont, amikor nagyjából egyforma fejlettségűek a gyerekek. Óvodás korban hatalmas különbségek vannak még, és ez rendben van. Kisgyermekkorban mérföldkő például a 9 hónapos kor, ilyenkor nézik a védőnők, hogy a gyermek kúszik-e már. 15 hónapos korban nézik a gyermek járását, hogy elindult-e, stb. Fontos, hogy ezek nem fix dátumok, hanem szűrési kritériumok. Ha a gyermek már 7 hónaposan kúszik, az is belefér, de ha 10 hónaposan sikerül neki, az is rendben van.  
Az ember mozgásfejlődése azonban egy bizonyos ritmust és egymásutániságot követ. A folyamatban egymásba olvadnak a mozgások, csodálatosan egyszerű, de határozott folytonosságot adva ezzel a fejlődésnek. Ilyenkor a millió ismétlés ugyanazokon az idegpályákon küldi a mindig változó információkat a környezetről, a testről az agyba, az agy pedig vissza a végrehajtás felé a mozgató szervrendszerhez. Ebben a fejlődési folyamatban egy-egy lépcsőfok átugrása azzal jár, hogy valamilyen idegpálya nem „járódik be”, a „behuzalozás” nem történik meg. Később ezek a vékonyka idegpályák kevésnek fognak bizonyulni egy-egy magasabb szervezettségű folyamatban, mint például a beszéd. Képzeljük el, hogy házat építünk, és már a harmadik emeleten járunk, mikor megrogyik a ház, mert kiderül, hogy az alap foghíjas, vagy gyenge. Ilyenkor nagyon fontos, hogy megfelelő mozgásprogrammal pótoljuk az alapot, de sokkal egyszerűbb egyből erős alapra építkezni.

Hogy jutnak el a gyerekek hozzád? Anyukák maguktól viszik el a gyermeküket vagy védőnői, gyermekorvosi ajánlásra jutnak el hozzád?

Egyforma arányban jönnek maguktól, illetve orvosi-védőnői ajánlásra is az anyukák. Igyekszem azonnal fogadni a kisbabás szülőket, mert tudom, milyen nehéz kételyek között, tehetetlenül várakozni.

Legtöbbször a 9 hónapos státuszvizsgálat után küldik hozzám a gyerekeket a védőnők, mert a gyermek még nem kúszik, de már ül. Ez legtöbbször azért van, mert nem teszik le a gyermeket a földre, hanem a most divatos, de annál károsabb kagyló alakú pihenőszékbe rakják őket. Régebben a holdkomp volt divat, most ez. Azon kívül, hogy feleslegesek ezek az eszközök, még ártanak is. A legjobb, ha meghagyjuk a gyermeknek a felfedezés örömét, a mozgás szabadságát azzal, ha letesszük a talajra.

Miket csináltok egészen kicsikkel, 1-2 éves kisgyerekekkel, hogyan képzeljünk egy foglalkozást?

Az 1-2 éves gyermekek számára a mozgást, mint jó élményt építem be a foglalkozásaimba. Nincs külön mozgásfejlesztés, koordinációfejlesztés, beszédfejlesztés, stb. A mozgások nálam ritmikusak, mondókázás, éneklés közben „tornázunk”. A szülő mindig jelen van, sőt, együtt énekelünk, játszunk. Igyekszem a terápiás jelleget teljesen kiiktatni, játékként átadni a tudásomat. A biztonságérzet az első, amit ki kell, hogy alakítsak a gyermekben és a szülőben is. Ezért legtöbbször a legegyszerűbb mondókákkal kezdünk, a talajon, lehetőleg úgy, hogy az anya-gyermek szemkontaktus meglegyen. A legkisebb félelem esetén is jelez az anya, olyankor máshogy próbálkozok. A célom a későbbi eredményes közös munka, annak pedig feltétele, hogy bízzunk egymásban. Később, ha megvan a bizalom, akkor jöhetnek az egyensúlyt jobban igénybe vevő feladatok, a nagy labdák, hinták, de a fejlődés folyamata is ezt az ütemet diktálja.

Otthon is lehet gyakorolni szakember nélkül, kapnak a szülők esetleg feladatsort?

Nem kapnak legtöbbször feladatsort a szülők, mert elsősorban szemléletet szeretnék átadni, hiszen nem abban a heti 1-2 órában fog fejlődni a gyermek, míg én látom. Rengeteget kérdeznek az anyukák és apukák, és én, amire csak tudok, legjobb tudásom szerint válaszolok. Ha a szülők megkapják a kérdéseikre a választ, akkor bátorságot nyernek, elindulnak a saját útjukon, és a legtöbbször ösztönösen ráéreznek, hol tudnak segíteni a gyermeküknek ahhoz, hogy elérjék a következő fejlődési mérföldkövet. Sokat tanulok én is a szülőktől, amikor egy-egy konzultációnk során elmondja, hogyan játszott a gyermekével, és mit tapasztalt közben.

Milyen eszközöket használtok?

Minél kisebb a gyermek, annál kevesebb eszközzel dolgozok. Elsősorban ún. szőnyeg- vagy matractechnikát alkalmazunk, tehát a földön gyakorlunk, az eszköz a kezem vagy egy motivációs mackó. Később instabil felületeket, vagy egyensúlyozásra késztető eszközöket használunk, mint a nagy labda, billenőlap, vastag szivacs, stb.

Miben segíti a munkádat az EKO Játszószőnyeg?

Az EKO Játszószőnyeggel tavaly nyáron találkoztam először. Elsősorban a hatalmas mérete tetszett meg. A legtöbb tornaszőnyeg keskeny, nehezen lehet rajta dolgozni. Ezen a szőnyegen egész nyugodtan foroghat a baba, hosszabb utakat mászhat, sőt, az én térdem sincs lekoptatva a nap végére. A mérete mellett feltűnően jó tapadású a felülete. Ez kúszás-mászás során nagyon fontos, mert az öregujjal való tolás és a tenyérrel húzás egyszerűbbé válik, a térdek és tenyerek nem csúsznak szét, nem lesznek szöszösek sem. A gyermekek térde, tenyere nem dörzsölődik, mint a padlószőnyegen, nem hideg, mint a padlólap, vagy laminált padló. A legtöbbször anyukák is részt vesznek a foglalkozásokon, ilyenkor ők is biztonsággal állnak meg a szőnyegen, nem csúsznak meg zokniban sem, és nem félnek a felfázástól sem.

A szőnyeg tisztán és épen tartása is nagyon könnyű. A babák nyugodtan megrághatják, nincs benne mérgező anyag, a fognyomok sem látszódnak rajta, és egyszerűen kimosható, letörölhető.

Otthonra miért ajánlod? Nagyobb gyerekeknek is jó?

Azért ajánlom, mert nem a gyógytorna alatt fejlődik a gyermek, hanem napközben, és ez a szőnyeg tökéletes hátteret biztosít a megfelelő mozgásfejlődésnek. Nagyobb gyerekek számára is jó, gondoljunk csak az egész napos cipőhasználatra. Ha hazaér a gyermek vagy felnőtt, és ledobja a cipőt, akkor nem mindegy, min jár. A legjobb egy rugalmas, de puha felület, mint amilyen az EKO Játszószőnyeg is.  Amellett, hogy gyönyörű színekben kapható, nagyon tartós is.

Miért mozgásfejlesztő?

Nem maga a játszószőnyeg fejleszt, hanem az EKO Játszószőnyeg a rajta való mozgásnak ad egy olyan pluszt, ami miatt a mozgások nagyobb élménnyé válnak. A puhasága miatt a mélyen fekvő izmok is bekapcsolódnak a mozgásba, több aktivitást váltva ki ezzel a gyermekekből, jobb tartásra ösztönzi őket. A tapadása viszont nagy biztonságot nyújt, így bátrabban vállalkoznak azok a gyerekek is a mozgásra, akiknek eddig kudarcélményeik voltak.

Mi szerinted a 3 legpraktikusabb tulajdonsága az EKO Játszószőnyegnek?

A mérete egyénre szabható, az anyaga puha, de tapad, és rendkívül strapabíró.

Köszönjük a sok hasznos választ, tanácsot Zsuzsi! Hol lehet Téged megtalálni? Milyen formában foglalkozol a gyerekekkel?

Dömsödön, illetve a környező Pest megyei településeken dolgozom, 0-99 éves korig. A 3 év alatti gyerekekkel és szüleikkel csoportos mondókázós-mozgásos foglalkozásokat is tartok a Kisherceg Gyerekházban, de elsősorban egyéni terápiával foglalkozom.

Az alábbi helyeken veheted fel velem a kapcsolatot és találsz rólam és a munkámról még sok érdekes részletet.

Weboldal www.zsuzsifizio.hu

Facebook https://www.facebook.com/ZsuzsiFizio

Instagram https://www.instagram.com/zsuzsifizio.hu